vannak, akiket a túl sok igazság jobban bosszant, mint a túl kevés

Az iskolások néha érdekes játékot játszanak. A neve: „becsületesség".
Szabályai egyszerűek: a résztvevők elhatározzák, hogy egy megállapodott ideig csak az igazságot fogják mondani. Aztán célzott kérdéseket tesznek fel egymásnak. Például: „Milyen a hajam?"
„Szerinted Linda okos?" Valaki aztán mindig dühös lesz, amikor rájön, hogy barátai eddig füllentettek neki, ártatlan hazugsággal kímélve az érzéseit. A játék után általában még sokáig nem
felejtik el ezeket a meglepetéseket.
Az őszinteség nem jelenti azt, hogy kegyetlennek kell lenned másokkal. Nem kell mindent elmondanod nekik, ami nem tetszik bennük, hangoztatva, hogy ezt „az ő érdekükben" teszed! Néha
jobb, ha nem tudjuk, hogy lelkük mélyén mások mit tartanak rólunk.
Mások önbecsülésének tisztelete megkívánja, hogy néha inkább kevesebb, mint több igazságot mondj nekik.

a becsületesség olyan lelki tulajdonság, amit nem lehet pénzben mérni

A becsületesség a legelőnyösebb magatartás. Ennek számos oka van. Sokkal kisebb erőfeszítésbe kerül őszintének lenni, mint megtévesztően
viselkedni. A becsületességnek hosszú távon kisebb a
kockázata, nagyobb a nyeresége. Mai bonyolult társadalmunkban azonban olyan bizonytalanná váltak az elfogadható magatartás határai,
hogy néha már felismerhetetlenek. A törvények és az etikai normák rögzítik azokat a minimális követelményeket, melyeket be
kell tartanunk. A magad számára szabj olyan normákat, amelyek meghaladják ezt a minimumot! Függetlenül attól, mit tesznek vagy mondanak mások, mércédet állítsd olyan magasra, ami lehetetlenné
teszi, hogy elbukj. Erkölcsi normáid lehetővé fogják tenni, hogy
gyorsan és belső lelki vívódások nélkül döntsd el, mit tegyél, ha nehéz
helyzetben találod magad.

Vagy becsületes vagy, vagy nem. A kettő között nincs kompromisszum

A csalások, lopások és visszaélések felderítésével foglalkozó
szakemberek azt mondják, gyakran csodálkoznak azon, milyen kis összegeket hajlandók emberek lopni. Vannak, akik képesek fillérekért eladni a becsületüket. Akiknél a tisztességtelen magatartás nem egyszeri botlás, azoknál ez már életformává válik. A kis hazugságok és a kis lopások végül a hazudozás és a tolvajlás jellemet megrontó szokásává válnak.
Mit látsz, ha szemügyre veszed saját viselkedésedet? Büszke lehetsz arra, hogy mindig becsületes voltál? Ha nem, talán itt az ideje, hogy elgondolkozz azokon az eseteken, amikor nem voltál egészen becsületes. Miért tetted? Megérte? Lehet, hogy előnyösebb lett volna, ha tisztességesen és becsületesen jársz el, és az igazat mondod?
Tanulj a tévedéseidből! Fogadd meg, hogy mától kezdve becsületes leszel!

Aki csak „fizetségért" becsületes, az valójában nem becsületes

A becsületességnek nincsenek fokozatai. Valaki vagy becsületes,
vagy pedig nem — köztes állapot nincs. A becsületesség nem
olyasmi, amire csak megfelelő „fizetségért" hajlandó az ember. A
becsületesség önmaga jutalma, és egyben az emberi magatartás leghatékonyabb
formája. A becsületes embernek sosem kell azon idegeskednie,
kinek mit hazudott, sosem kell amiatt aggódnia, hogy
egyszer rajtakapják, ezért energiáit fontosabb dolgokra fordíthatja.
Tedd szokásoddá, hogy mindenben becsületesen jársz el! Ha
nem mondhatod azt, amit igaznak tartasz, ne mondj semmit! Ne feledd:
az ártatlannak tűnő apró hazugságok egy idő után önálló életet
kezdenek élni. Egy apró hazugságnak, hogy megbújjon, szüksége
lesz egy nagyobbra, aztán még nagyobbra és még nagyobbra. Tartózkodj
ezért a legnagyobb hazugságtól, hogy más akarj lenni, mint
aki vagy! Ne tégy soha olyat, ami nem a lényedből fakad, és akkor
sosem kell majd idegeskedned.