A magányosság, az elkeseredés és az elégedetlenség elleni legjobb gyógyszer a kemény munka, ami jól megizzaszt.

Az érzelmeink gyakran érthetetlenek, változékonyak és megjósolhatatlanok. Nem mindig engedelmeskednek a logikának és az értelemnek, a cselekvésnek azonban engedelmeskednek. Ha néha úgy érzed, kezd úrrá lenni rajtad a magányosság, az elkeseredés és az elégedetlenség érzése, a legjobb módja, ahogy megölheted ezeket a negatív érzéseket, hogy halálra dolgozod őket. Általában semmi sem olyan szörnyű, mint amilyennek először tűnik, és egy egész napos kemény munkánál nincs jobb módszer, hogy visszanyerd az arányérzékedet és a képességedet, és hogy dolgokat helyes megvilágításban láss. Ha kezdenek hatalmukba keríteni a negatív érzések, és újra rágódni kezdesz a kudarcaidon, ez még rosszabbá teszi a dolgokat. Űzd ki őket a koponyádból, gondolj pozitív, építő gondolatokra! A fizikai munka sokat segíthet ebben. Válassz olyan munkát, amely nem igényel különösebb koncentrációt, és csak az előtted álló feladattal foglalkozz. Dolgozz, és a negatív érzelmek elpárolognak a munka hevétől!

Ha úgy kell csinálnod a munkád, ahogy utasítottak rá, másnak kell vállalnia a felelősséget — ha úgy csinálod, ahogy magad határoztad el, magadnak kell vállalnod a felelősséget is

A „magányosság", amit a legfelső szinten lévő vezetők éreznek, gyakran abból a tudatból fakad, hogy egy személyben felelnek a szervezet sikeréért vagy kudarcáért. Hatalmukat megoszthatják a beosztottaikkal, felelősségüket azonban nem. Ha egy futballcsapat csapnivalóan rossz szezont zárt, a menedzser és az edzők felelnek a kudarcért. A játékosok külön-külön nem vonhatók felelősségre a sikertelenségért, hiszen a csapat mindössze az utasításokat követte. Ha vezető leszel és te szabod meg az irányt, az eredményért vállalnod kell a felelősséget.