Minden, ami gátolja a kezdeményezést, csökkenti a személyes eredményességet

A nagy szervezetek -ideértve üzleti vállalkozásokat, kormányhivatalokat és a hadsereget is - egyre világosabban látják, hogy az eljárások szabványosítására, a döntések központosítására irányuló törekvések olyan bürokráciát szülnek, amely megfojtja a kezdeményezőerőt és az újítás szellemét. Az eredmény aztán az, hogy területeket vesztenek azokkal a kisebb, mozgékonyabb egységekkel szemben, ahol bátorítják az egyéni kezdeményezést. Az olyan társadalmi berendezkedés, amely akadályozza az egyént a megfontolt kockázatvállalásban, és a problémák megoldása helyett bűnösök keresésével foglalkozik, természetesen el fogja kerülni a súlyos tévedéseket — mert az emberek tartózkodni fognak attól, hogy bármit is tegyenek! Az újítás azt jelenti, hogy próbálkozol, sikertelen vagy, majd ismét próbálkozol, míg végül sikeres leszel. Ritkán fordul elő, hogy egy nyerő ötlet a megvalósítás első pillanatától kezdve kiválóan működik. Az olyan társadalom, amely arra bátorítja az embereket, hogy kezdeményezzenek és ne féljenek próbálkozni az újjal, kedvez az egyéni és a csoportos teljesítményeknek.

Kezdeményezz, és tetteidért légy kész vállalni a felelősséget!

Vannak, akik képesek nagyszerű" dolgokra, és vannak, akik valahogy „ellavíroznak". A döntő különbség közöttük az, hogy a sikeresek korán megtanulták, hogy tetteikért vállalniuk kell a felelősséget. Senki sem tehet téged sikeressé, de abban sem akadályozhat senki, hogy céljaidat elérd. A kezdeményezés egyet jelent azzal, hogy vállalod a vezetés felelősségét.
Olyan vonás ez, amely mind a dicséret, mind pedig a bírálat céltáblájává tesz. A jó vezető kész megosztani másokkal a sikerért
járó elismerést, viszont a kudarcért vagy az ideiglenes sikertelenségekért
egyedül vállalja a felelősséget. Ha cselekedeteidért kész vagy felelősséget vállalni, ezzel kivívod mások tiszteletét, és
jó úton vagy, hogy sorsod magad igazgasd.

A legértékesebb feladatokat azok kapják, akik elvégzik azokat. Nem hárítják tovább a felelősséget, nem keresnek alibit a sikertelenségükre

Gyakori eset, hogy emberek, akikről úgy gondoljuk, „ölükbe hullott a siker", valójában éveken át szívósan dolgoztak, mielőtt részük lett volna a nekik járó elismerésben. A siker kumulatív erőfeszítés,
vagyis részmunkák „hozamának" összegezett eredménye. Legyen szó bármilyen területről is, a csúcsra jutás gondos és körültekintő
tervezést igényel. Ha fel akarsz jutni a siker legmagasabb fokára, vállalnod kell,
hogy mindig kezdeményezően nyúlsz a feladatodhoz. Még akkor is, ha nem látsz benne semmilyen kihívást, még ha kellemetlennek is
találod. Ha ezt teszed, az eredmény nem fog elmaradni. Te leszel a főnök, a vezető, mert kifejlesztetted magadban a szokást, hogy minden
feladat kapcsán kezdeményezően lépj fel. Te fogod kapni a legkomolyabb,
legértékesebb feladatokat, mert meg lehet bízni benned,
mert tetteidért és jövődért vállalod a felelősséget.

ha képes vagy kézbe venni magad, ura leszel az életednek

Mindnyájunkkal előfordul, hogy engedünk mások befolyásának: hagyjuk, hogy erős érzelmi reakciókat, haragot és dühöt váltsanak ki bennünk. Később aztán megbánjuk, amit tettünk, és megfogadjuk,
hogy nem viselkedünk többé ilyen ostobán. Legközelebb, ha érzed, hogy emelkedik benned a düh, emlékeztesd magad arra, hogy saját jóváhagyásod nélkül senki sem tehet téged dühössé. Ehhez
szüksége van a te közreműködésedre — nélküled nem megy. Akik megtanultak uralkodni magukon, vezetésre születtek. Azért választják ki őket mások irányítására, mert képesek érzelmeiket, gondolataikat és tevékenységüket — vagyis önmagukat —
eredményesen irányítani. Ehhez elengedhetetlen a szilárd jellem.

a csendes meditáció sokat segít, amikor a bensőnkben kutatunk iránymutatás után

Mindnyájan ismerjük azt az örömteli érzést, amikor valami megvilágosodik számunkra, amikor váratlanul egészen másként látunk
dolgokat. Ezek ritka pillanatok, és a ránk vonatkozó igazságokat általában fokozatosan ismerjük meg. Ehhez hosszú időre és csendes meditációra van szükség. Mindnyájunkban lakozik egy lélek, de
csak kevesen vannak, akik megtanulták, hogyan lehet kiaknázni az e lélekben rejlő erőket.
A lélek nem hivalkodó, nem hangoskodó. Ahhoz, hogy kapcsolatba kerülhess vele, magányra és csendre van szükséged. Rendezd ezért úgy, hogy mindennap maradjon időd a gondolkozásra, elmélkedésre. Válassz olyan helyet és időpontot, hogy nyugodtan elengedhesd
magad, és elmélyedhess a gondolataidban.

ha több az ellenséged, mint a barátod, egy az ezer ellen, hogy ennek magad vagy az oka

Abraham Lincoln egyszer ezt mondta: „Ideig-óráig mindenkit becsaphatsz, néhány embert becsaphatsz örök időkre, de lehetetlen mindenkit örök időkre becsapnod." Nem számít, milyen ravaszul álcázod magad, végül úgyis átlátnak rajtad, és észre fogják venni, milyen
is vagy valójában. Az emberek csak addig fogadnak el olyannak, amilyennek mondod magad, amíg a tetteid nem mutatják az ellenkezőjét.
Ne élj vissza mások jóindulatával! Barátokat szerezz, és
ne ellenségeket!

a szilárd jellem az önbecsüléssel kezdődik

Senki sem tudja pontosan, hogyan tehetünk szert szilárd önbecsülésre, de a pszichológusok szerint a folyamat már korai éveinkben elkezdődik. Szülők, akik feltétel nélkül szeretik gyermekeiket, és ezt ki is mutatják, egy életre szóló önbecsülés alapjait rakják le náluk. Ebből az alapból emelkedik aztán ki az az etikai építmény, melyet jellemnek nevezünk.
Az egészséges önbecsülést nem szabad összetévesztenünk az önzéssel! Az önző emberek önszeretete felületes, nem a jellemből fakad. Az önbecsüléssel rendelkező személyek büszkék a jellemükre, melynek kifejlesztéséért keményen megdolgoztak.