Ahelyett, hogy arról panaszkodnál, mi nem tetszik a munkádban, kezdj arról beszélni, mi az, amit szeretsz benne, és tapasztalni fogod, hogy a dolgok kezdenek jobban menni!

Nincs az a munka, amely mindig csak örömet jelent. Legyen bármi a szakmád vagy a hivatásod, mindig vannak benne kellemetlen, unalmas teendők, amiket szívesebben elhagynál. Az sem nehéz, hogy gondolkozásunkban engedjük eluralkodni azokat a dolgokat, amelyeket nem szeretünk, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy a munka egészén belül ezek csak kis hányadot tesznek ki. Tedd szokásoddá, hogy igyekszel mindennap valami jót találni a munkádban! Ennek nem kell feltétlen valami nagy, valami fontos dolognak lennie. Elég, ha örömet találsz egy apróságban, amit hozzáértően tudsz csinálni. Ha így jársz el, nem azt fogod várni, mikor lesz már vége a munkanapnak, hanem azt, mikor kezdhetsz már el dolgozni.

Vagy te uralod az életed, vagy az életed ural téged. A lelki beállítottságod meghatározza, ki az „úr", és ki a „szolga".

Abban a kérdésben, hogy ki irányítja az életedet, nem jöhet szóba semmilyen alku. Vagy te vagy az úr, és gyümölcsöző életet élsz, vagy hagyod, hogy a körülmények sodorjanak. Ám mindig vannak problémák.
Amint egy öreg cowboy mondta: „Még nem volt olyan ló, amelyet ne lehetett volna megülni, és nem volt olyan lovas, akit valamelyik ne lett volna képes kivetni a nyergéből." Mint mindenki másnak, neked is lesznek napjaid, amikor minden jól megy, és a mennyben érzed magad. Élvezd ezeket a napokat, és mindig emlékezz rájuk. Idézd fel a lelkesedést, az örömet, amit ilyenkor éreztél, mert amikor egy kínos és fájdalmas bukás után feltápászkodsz, a pozitív érzések és gondolatok extra mennyiségére lesz szükséged, hogy mosolyogva újra nekivágj.

Amíg csupán a jó tulajdonságaikkal foglalkozol, nem baj, ha másokról beszélsz

Ma különösen időszerű a régi bölcsesség, hogy „ha nem mondhatsz valakiről valami jót, akkor inkább ne mondj róla semmit!" Minden szervezetben, legyen az kicsi vagy nagy, a pletykák és a kósza hírek állandóan úton vannak. Biztos lehetsz abban, hogy a másokról mondott elmarasztaló véleményed hamarosan eljut a címzetthez, mert régi igazság, hogy akik másokról beszélnek nekünk, másoknak is beszélnek rólunk. Ezért nem csupán arra kell vigyáznod, hogy másokról ne mondj rosszat, hanem arra is, hogy ne végy részt olyan beszélgetésben, ahol mások ezt teszik. Azokkal légy együtt, akik fontos dolgokra összpontosítják figyelmüket, és soha sem kell majd elnézést kérned egy gyenge pillanatodban kiejtett bántó szavadért.

Egy sikeres embert mindig jobb utánozni, mint irigyelni

A negatív érzelmek közül talán az irigység a legalattomosabb. Különösen veszedelmes, mert a kétségbeesés, a féltékenység és a düh negatív érzelmeivel helyettesítve mindazt, ami pozitív és gyümölcsöző benned, szétrombolja belső tartásodat. Ám ha örülsz mások sikereinek, őszintén jót kívánsz nekik, ezzel nemcsak elismered társaidat, akik rászolgáltak az elismerésre, hanem jobban is fogod magad érezni. Ha sikerült legyőznöd az irigységet, képes leszel meglátni, milyen lépések hozták meg a másik számára a sikert. Ebből tanulhatsz. Túl ezen, mások eredményeinek őszinte elismerésével erősíted a velük való kapcsolatodat.

Kapni, mielőtt adnánk, ugyanolyan hiábavaló próbálkozás, mint megpróbálni aratni, anélkül, hogy vetnénk.

A Bibliában olvashatjuk, hogy ki mint vet, úgy arat. A világ legtermékenyebb földje sem hoz semmit, ha nem ültetjük be, nem műveljük meg, nem gondozzuk. Bármit tegyünk is, szoros kapcsolat van aközött, amit adunk, és amit kapunk. Időt és képességeket kell befektetnünk, ha azt várjuk, hogy munkánk profitot hozzon számunkra, és erőfeszítéseinkben sikeresek legyünk. Ahhoz, hogy kapjunk, először adnunk kell! Esetenként csalódhatsz, mert a munkádért nem kapod meg, ami jár, de ha előbb akarsz fizetséget, és csak utána akarsz dolgozni, életedben nem számíthatsz másra, mint csalódásra. Ha készségesen megteszed, amire kérnek, és csak utána igényled a díjat, gazdag aratásra számíthatsz mindenben, amivel az élet megjutalmazhat.

A gyors előmenetel nem mindig bizonyul tartósnak

Nem kevesen vannak, akik az előléptetés után kudarcot vallanak, mert képtelenek megfelelni az új kihívásoknak. Teljesen normális, ha egy kis bizonytalanságot érzel magadban, amikor új posztra kerülsz — végtére is még sosem végeztél ilyen munkát —, ám ritkán van részed előléptetésben, ha még nem rendelkezel azokkal a tapasztalatokkal és ismeretekkel, melyek alkalmassá tesznek a feladatra. Nos, kétségtelen, hogy kinevezésed napján még nem vagy sokoldalúan jártas az új feladatok elvégzésében. Nem azért léptettek elő, mert azt várják tőled, hogy első pillanattól kezdve hibátlanul dolgozz. Előléptetésed magyarázata az, hogy potenciálisan alkalmasnak tartanak a feladatra. Dolgozz keményen, hogy bizonyítsd, főnököd megalapozottan bízik benned. Amilyen gyorsan csak lehet, válj az új feladat kiemelkedő szakértőjévé. Céljaid között ez legyen a legfontosabb!

Ne feledd, még soha senkit sem jutalmaztak vagy léptettek elő azért, mert negatívan áll hozzá dolgokhoz, és negatív a lelki beállítottsága!

Ha megvizsgálsz egy valóban jól irányított szervezetet, azt látod, hogy azok a legsikeresebbek, akik pozitívak és segítőkészek, akik találnak időt arra, hogy bátorítsanak másokat, és ha rászolgáltak a dicséretre, dicsérjék őket. A legmagasabb szinteken lévő személyek majdnem mindig pozitív beállítottságú, lelkes emberek, akik arra serkentenek másokat is, hogy ugyanígy álljanak hozzá az élethez és a dolgokhoz. Ennek ellenére mindig vannak olyanok, akik nem képesek felismerni az ebben rejlő üzenetet és úgy viselkednek, mintha felpanaszkodhatnák magukat a csúcsra. Nem hiszem, hogy pályafutásod során vagy magánéletedben találkoztál volna egyetlen olyan helyzettel is, amikor a negatív beállítottság előnyös lett volna. Az életed minősége ugrásszerűen javul, ha szokásoddá teszed, hogy mindenhez pozitív beállítottsággal közelítesz.