Ha elcsüggedsz, gondolj Helen Kellerre, aki bár vak, süket és néma volt, könyveivel lelkesítette a nála szerencsésebb kortár­sait

Helen Keller élete kiemelkedő példája annak, hogy az emberi lé­lek képes győzedelmeskedni a testi fogyatékosságok felett. Még ma is, évtizedekkel halála után, élete a remény világítótornyaként sugá­roz mindazok számára, akiknek állandó küzdelmet kell vívniuk ma­gukkal és a körülményekkel, hogy képesek legyenek elvégezni egy­szerű rutintevékenységeket, melyek egy egészséges ember számára semmilyen problémát sem jelentenek. Valahányszor úgy érzed, a sors kegyetlen volt hozzád, csak annyit kell tenned, hogy körülné­zel, és máris be fogod látni, mennyire szerencsés vagy. Szervezd úgy az életedet, hogy vissza tudj adni valamit a közösségednek, anél­kül hogy ezért ellenszolgáltatást várnál! Nemcsak pénzt adhatsz, hanem munkát és időt is. Ez erősíteni fogja kapcsolatodat a közös­séggel, bizonyítékot fog szolgáltatni neked arra, hogy milyen ered­ményes az átgondolt cselekvés. Emlékeztetni fog arra is, milyen lel­kesítő hatása van az elszántságnak az emberi erőfeszítésekre.

Egy vak fiú úgy szerzett diplomát, hogy Braille-írással jegyzeteket készített az előadásokról, ezeket több példányban legépelte, és eladta évfolyamtársainak, akiknek jobb volt a szemük, viszont gyengébb volt az ambíciójuk

Az élet egyik nagy rejtélye, hogy emberek, akik mindennel rendelkeznek — jó kapcsolatokkal, kiváló képzettséggel, széles körű tapasztalattal —, gyakorlatilag képtelenek valamit is elérni, míg mások, akiknek minden apróságért keményen meg kell küzdeniük, a siker hihetetlen magaslataira emelkednek. Úgy tűnik, minden az elhatározáson múlik. Ha rendelkezel a sikerhez szükséges akarattal, valahogy mindig találni fogsz hozzá egy utat, tekintet nélkül arra, milyen akadályokkal találkozol. Hogyan állsz te ezzel? Képes vagy mozgósítani minden energiádat és képességedet a siker érdekében, vagy híján vagy az ambíciónak? Rajtad kívül senki sem képes felébreszteni benned a te sikeredhez szükséges vágyat. Ha erős belső ösztönzést érzel, képes leszel észrevenni magad körül azokat a dolgokat, melyek segíthetnek célod elérésében. Cél és ösztönzés nélkül ezek elkerülték volna a figyelmedet.

Aki panaszkodik, hogy sosem kap lehetőséget, valószínűleg nem rendelkezik azzal a bátorsággal, hogy azt megragadja

Thomas Edison egyszer megjegyezte, hogy az emberek többsége nem ismeri fel a kínálkozó alkalmakat, mert ezek gyakran azt követelik tőlük, hogy dolgozzanak. Egy lehetőség, egy kedvező alkalom kiaknázása igen gyakran sok munkát igényel, és vállalni kell annak kockázatát is, hogy az eredmény nem az lesz, amire számítunk. Akár aktívan kezdeményezel, akár passzívan vársz, előbb-utóbb mindig eljutsz ahhoz a ponthoz, amikor vagy élsz a lehetőséggel, vállalva az ismeretlennel járó kockázatot, vagy hátat fordítasz neki. Senki sem tudja előre megmondani, hol lesz ez a pont. Csak magad döntheted el, mikor érkezett el a pillanat, amikor lépned kell: bátorságot kell gyűjtened, és meg kell ragadnod az alkalmat.

A túlzott óvatosság ugyanolyan rossz, mint az óvatosság teljes hiánya. Gyanút ébreszt másokban.

Ha azt akarod, hogy mások bízzanak benned, viselkedéseddel bizalmat kell ébresztened! Ha annyira óvatos vagy, hogy sosem próbálkozol semmi újjal, ez legalább annyira rombolja a hiteledet, mintha minden óvatosságot félretéve kísérletezni kezdesz, mielőtt komolyan mérlegelnéd a következményeket. (A legtöbben az ilyen magatartást azonosítják a kiegyensúlyozott ítélőképesség hiányával.) Ügyelj azonban arra, hogy ne válj az „analízis-paralízis" áldozatává! Tanulj meg különbséget tenni a tények és a vélemények között, és gondoskodj arról, hogy döntéseid megbízható, tényszerű információkon nyugodjanak. Aztán cselekedj!

Ahhoz, hogy szert tégy az irányításhoz szükséges tekintélyre, az erős hangnál valamivel többre van szükséged

Margaret Thatcher egy alkalommal megjegyezte, hogy tekintéllyel bíró személynek lenni hasonló ahhoz, hogy valaki lady. Ha arra kényszerülsz, hogy azt mondd másoknak, az vagy, akkor nem vagy az. A valóban nagy vezetők a viselkedésükkel, nem pedig hangjuk erejével vívják ki mások tekintélyét. Mások tiszteletét azzal vívod ki, hogy tisztelettel viseltetsz irántuk. Kövesd az Aranyszabályt, ahogyan másokkal bánsz, és el fogod nyerni őszinte lojalitásukat. Ha olyan posztot akarsz, ahol hatalmad van mások felett, először bizonyítanod kell, hogy méltó vagy erre. Bizonyítanod kell számukra, hogy szíveden viseled a sorsukat, hogy vezetőjükként az érdekükben tevékenykedsz. Egy jó parancsnok először mindig azt nézi, csapatai el vannak-e látva minden szükségessel, és csak aztán foglalkozik saját igényeivel. Olyan tanulság ez, amiről emberek igen gyakran megfeledkeznek, miközben tülekednek a csúcs felé. Ha te is „feledékeny" vagy, nehéz lesz végigjárnod a sikerhez vezető utat.

Aki akkor is keményen dolgozik, amikor a főnök nincs a láthatáron, jó úton van, hogy egy jobb munkát kapjon

Elhamarkodott következtetés azt gondolni, hogy magasabb pozícióba juthatsz, ha csak akkor teljesítesz kiemelkedően, amikor mások is látnak. A teljesítmény legfontosabb normái azok, amiket magadnak állítasz fel. Ha magaddal szemben magasabb követelményt támasztasz, mint amit a főnököd elvár tőled, nem kell amiatt aggódnod, hogy esetleg elveszted az állásodat. Ha az általad támasztott magasabb követelmények szerint teljesítesz, az előléptetésed nem fog sokáig váratni magára.

A munkahelyi lógás megrövidíti a munkaadódat, de még inkább megrövidít téged

Vannak, akik több energiát fektetnek abba, hogy kibújjanak egy munka alól, mint amennyi ahhoz kellenne, hogy tisztességesen elvégezzék. Hihetik, hogy átverték a főnöküket, de csak magukat verik át. Egy munkaadó nem feltétlenül ismeri egy munka minden részletét, de egy jó menedzser tudja, milyennek kell lennie az eredménynek. Biztos lehetsz abban, hogy ha előléptetésről vagy jól fizető feladatok kiadásáról lesz szó, a lógósok nem számíthatnak a figyelemre. Ha szorgalmasan és jól végzed a munkádat, ennek nemcsak az lesz az eredménye, hogy elismernek és jobban díjaznak, hanem megtanulod azt is, hogyan lehet jobban elvégezni egy feladatot. Jártasságod, hozzáértésed növekedésével egyre fontosabb leszel a munkaadódnak. Szert teszel a legfontosabb előnyre: arra a magabiztosságra, ami annak tudatából fakad, hogy a szervezet számára fontos képességek birtokában vagy.

Ne irigyeld a másik pozícióját, ha még nem vagy felkészülve rá, hogy vállald az adott pozícióval járó felelősséget!

Hányszor fordul elő, hogy szétnézve magad körül ezt gondolod: „Ha lehetőséget kapnék rá, bármelyik munkát el tudnám végezni, méghozzá jobban, mint ezek!" Nem gondolsz azonban arra, mekkora árat fizettek ezek az emberek azért a tudásért és tapasztalatért, ami lehetővé tette, hogy betöltsék ezeket a posztokat. Könnyű „hétfői jobbszélsőnek" lenni, és arról beszélni, mit kellett volna tenni annak a fickónak, amikor öt méterre a kaputól ott pattogott előtte a labda. Sokkal gyümölcsözőbb azonban, ha elismered mások eredményeit, és tiszteled őket a jól végzett munkáért. Ha szeretnél nagyobb elismeréssel járó posztra kerülni, bizonyítsd be társaidnak és feletteseidnek, hogy számítani lehet rád! Világunkban azonban azokat ismerik el a legbőkezűbben, akik minden körülmények között teljesítik, amit ígértek.

Az öröm, hogy gyermekeink vannak, elválaszthatatlan a felelősségtől, hogy meg kell tanítanunk őket a jellemes viselkedés alapjaira

Az élet egyik legnagyobb öröme az a csodálat, amit akkor érzünk, amikor új, piciny emberi lények jönnek a világra. Ez az öröm azonban óriási felelősséggel jár, aminek csak akkor tudunk eleget tenni, ha nem utasítjuk el az egyéni kezdeményezést. Gyermekeinknek mindent megadhatunk, ami szükséges az egészséghez és az anyagi jóléthez, de ha nem élünk úgy, ami követendő példaként állhat előttük, ha nem tanulják meg tőlünk az egyéni kezdeményezés fontosságát, csak keserűségben lesz részünk. Amikor felnőttekké válnak, céltalanul fognak sodródni az életükben. A személyes kezdeményezésednek mindig párosulnia kell a példamutató magatartással. Nem engedhetsz meg magadnak erkölcsileg vitatható „rövid utakat" sem a nagy, sem a kis dolgokban. Az emberek ezeket látva úgy gondolják majd, nem fog neked nehézséget okozni, ha veled szemben ugyanilyen módon lépnek fel. Természetesen, mint mindenki, te is követhetsz el hibákat, de ha mindig igyekszel a legjobb, legbecsületesebb utat járni, az emberek emlékezni fognak erre, és ennek megfelelően fognak kezelni.

A nagy pénz és kis felelősség ritkán fordul elő együtt

Lehetséges úgy leélni egy életet, hogy minimális felelősséggel járó munkákat végzünk, ám ennek anyagiakban nagy ára van. Nagy ára van, ha a világ problémáitól nem zavartatva, szabadon, felelősségtől mentesen akarjuk élni életünket. Ha szokásoddá vált, hogy amint a felelősség belép a főbejáraton, te a hátsó ajtón távozz, elmulasztod azokat a lehetőségeket, melyek mindig együtt járnak a felelősséggel. Bármilyen szakmáról vagy hivatásról is legyen szó, a díjazás arányos a pozícióval járó felelősséggel. Légy mindig kész arra, hogy önként vállalj nagyobb felelősséget! Vannak idők, amikor úgy kell megoldanod egy feladatot, hogy nem mondták meg pontosan, ki a felelős a végrehajtásért. Ha bizonyítod, hogy képes vagy dolgokat megcsinálni, fokozatosan nagyobb felelősséget ruháznak rád, és az azzal járó nagyobb fizetésben lesz részed.

Ha úgy kell csinálnod a munkád, ahogy utasítottak rá, másnak kell vállalnia a felelősséget — ha úgy csinálod, ahogy magad határoztad el, magadnak kell vállalnod a felelősséget is

A „magányosság", amit a legfelső szinten lévő vezetők éreznek, gyakran abból a tudatból fakad, hogy egy személyben felelnek a szervezet sikeréért vagy kudarcáért. Hatalmukat megoszthatják a beosztottaikkal, felelősségüket azonban nem. Ha egy futballcsapat csapnivalóan rossz szezont zárt, a menedzser és az edzők felelnek a kudarcért. A játékosok külön-külön nem vonhatók felelősségre a sikertelenségért, hiszen a csapat mindössze az utasításokat követte. Ha vezető leszel és te szabod meg az irányt, az eredményért vállalnod kell a felelősséget.

A magas jövedelmek és a felelősségvállalás képessége egymáshoz tartozó dolgok

Azt mondják, a vezetőnek az a feladata, hogy másokat kiemelkedő teljesítményre ösztönözzön, míg a menedzsernek az a feladata, hogy védje a befektetők érdekeit. Azok a legsikeresebbek, akik világosan látják, mi a közös és mi az eltérő a menedzseri és a vezetői felelősségvállalásban, és képesek mindkét követelménynek eleget tenni. Ezzel olyan díjazást és elismerést érdemelnek ki, ami összhangban van teljesítményükkel és erőfeszítéseikkel. Ha tetteidért képes vagy ingadozás nélkül vállalni a felelősséget, és úgy végzed a munkádat, hogy azzal véded munkaadód érdekeit, egyre nagyobb felelősséggel fognak felruházni. Azok pedig, akik képesek fokozott felelősséget vállalni egy szervezet vagy egy terv sikeréért, mindig a legmagasabb fizetést fogják kapni.

Minden, ami gátolja a kezdeményezést, csökkenti a személyes eredményességet

A nagy szervezetek -ideértve üzleti vállalkozásokat, kormányhivatalokat és a hadsereget is - egyre világosabban látják, hogy az eljárások szabványosítására, a döntések központosítására irányuló törekvések olyan bürokráciát szülnek, amely megfojtja a kezdeményezőerőt és az újítás szellemét. Az eredmény aztán az, hogy területeket vesztenek azokkal a kisebb, mozgékonyabb egységekkel szemben, ahol bátorítják az egyéni kezdeményezést. Az olyan társadalmi berendezkedés, amely akadályozza az egyént a megfontolt kockázatvállalásban, és a problémák megoldása helyett bűnösök keresésével foglalkozik, természetesen el fogja kerülni a súlyos tévedéseket — mert az emberek tartózkodni fognak attól, hogy bármit is tegyenek! Az újítás azt jelenti, hogy próbálkozol, sikertelen vagy, majd ismét próbálkozol, míg végül sikeres leszel. Ritkán fordul elő, hogy egy nyerő ötlet a megvalósítás első pillanatától kezdve kiválóan működik. Az olyan társadalom, amely arra bátorítja az embereket, hogy kezdeményezzenek és ne féljenek próbálkozni az újjal, kedvez az egyéni és a csoportos teljesítményeknek.

Kezdeményezz, és tetteidért légy kész vállalni a felelősséget!

Vannak, akik képesek nagyszerű" dolgokra, és vannak, akik valahogy „ellavíroznak". A döntő különbség közöttük az, hogy a sikeresek korán megtanulták, hogy tetteikért vállalniuk kell a felelősséget. Senki sem tehet téged sikeressé, de abban sem akadályozhat senki, hogy céljaidat elérd. A kezdeményezés egyet jelent azzal, hogy vállalod a vezetés felelősségét.
Olyan vonás ez, amely mind a dicséret, mind pedig a bírálat céltáblájává tesz. A jó vezető kész megosztani másokkal a sikerért
járó elismerést, viszont a kudarcért vagy az ideiglenes sikertelenségekért
egyedül vállalja a felelősséget. Ha cselekedeteidért kész vagy felelősséget vállalni, ezzel kivívod mások tiszteletét, és
jó úton vagy, hogy sorsod magad igazgasd.

A legértékesebb feladatokat azok kapják, akik elvégzik azokat. Nem hárítják tovább a felelősséget, nem keresnek alibit a sikertelenségükre

Gyakori eset, hogy emberek, akikről úgy gondoljuk, „ölükbe hullott a siker", valójában éveken át szívósan dolgoztak, mielőtt részük lett volna a nekik járó elismerésben. A siker kumulatív erőfeszítés,
vagyis részmunkák „hozamának" összegezett eredménye. Legyen szó bármilyen területről is, a csúcsra jutás gondos és körültekintő
tervezést igényel. Ha fel akarsz jutni a siker legmagasabb fokára, vállalnod kell,
hogy mindig kezdeményezően nyúlsz a feladatodhoz. Még akkor is, ha nem látsz benne semmilyen kihívást, még ha kellemetlennek is
találod. Ha ezt teszed, az eredmény nem fog elmaradni. Te leszel a főnök, a vezető, mert kifejlesztetted magadban a szokást, hogy minden
feladat kapcsán kezdeményezően lépj fel. Te fogod kapni a legkomolyabb,
legértékesebb feladatokat, mert meg lehet bízni benned,
mert tetteidért és jövődért vállalod a felelősséget.

ha képes vagy kézbe venni magad, ura leszel az életednek

Mindnyájunkkal előfordul, hogy engedünk mások befolyásának: hagyjuk, hogy erős érzelmi reakciókat, haragot és dühöt váltsanak ki bennünk. Később aztán megbánjuk, amit tettünk, és megfogadjuk,
hogy nem viselkedünk többé ilyen ostobán. Legközelebb, ha érzed, hogy emelkedik benned a düh, emlékeztesd magad arra, hogy saját jóváhagyásod nélkül senki sem tehet téged dühössé. Ehhez
szüksége van a te közreműködésedre — nélküled nem megy. Akik megtanultak uralkodni magukon, vezetésre születtek. Azért választják ki őket mások irányítására, mert képesek érzelmeiket, gondolataikat és tevékenységüket — vagyis önmagukat —
eredményesen irányítani. Ehhez elengedhetetlen a szilárd jellem.

a csendes meditáció sokat segít, amikor a bensőnkben kutatunk iránymutatás után

Mindnyájan ismerjük azt az örömteli érzést, amikor valami megvilágosodik számunkra, amikor váratlanul egészen másként látunk
dolgokat. Ezek ritka pillanatok, és a ránk vonatkozó igazságokat általában fokozatosan ismerjük meg. Ehhez hosszú időre és csendes meditációra van szükség. Mindnyájunkban lakozik egy lélek, de
csak kevesen vannak, akik megtanulták, hogyan lehet kiaknázni az e lélekben rejlő erőket.
A lélek nem hivalkodó, nem hangoskodó. Ahhoz, hogy kapcsolatba kerülhess vele, magányra és csendre van szükséged. Rendezd ezért úgy, hogy mindennap maradjon időd a gondolkozásra, elmélkedésre. Válassz olyan helyet és időpontot, hogy nyugodtan elengedhesd
magad, és elmélyedhess a gondolataidban.