Az öröm, hogy gyermekeink vannak, elválaszthatatlan a felelősségtől, hogy meg kell tanítanunk őket a jellemes viselkedés alapjaira

Az élet egyik legnagyobb öröme az a csodálat, amit akkor érzünk, amikor új, piciny emberi lények jönnek a világra. Ez az öröm azonban óriási felelősséggel jár, aminek csak akkor tudunk eleget tenni, ha nem utasítjuk el az egyéni kezdeményezést. Gyermekeinknek mindent megadhatunk, ami szükséges az egészséghez és az anyagi jóléthez, de ha nem élünk úgy, ami követendő példaként állhat előttük, ha nem tanulják meg tőlünk az egyéni kezdeményezés fontosságát, csak keserűségben lesz részünk. Amikor felnőttekké válnak, céltalanul fognak sodródni az életükben. A személyes kezdeményezésednek mindig párosulnia kell a példamutató magatartással. Nem engedhetsz meg magadnak erkölcsileg vitatható „rövid utakat" sem a nagy, sem a kis dolgokban. Az emberek ezeket látva úgy gondolják majd, nem fog neked nehézséget okozni, ha veled szemben ugyanilyen módon lépnek fel. Természetesen, mint mindenki, te is követhetsz el hibákat, de ha mindig igyekszel a legjobb, legbecsületesebb utat járni, az emberek emlékezni fognak erre, és ennek megfelelően fognak kezelni.

A nagy pénz és kis felelősség ritkán fordul elő együtt

Lehetséges úgy leélni egy életet, hogy minimális felelősséggel járó munkákat végzünk, ám ennek anyagiakban nagy ára van. Nagy ára van, ha a világ problémáitól nem zavartatva, szabadon, felelősségtől mentesen akarjuk élni életünket. Ha szokásoddá vált, hogy amint a felelősség belép a főbejáraton, te a hátsó ajtón távozz, elmulasztod azokat a lehetőségeket, melyek mindig együtt járnak a felelősséggel. Bármilyen szakmáról vagy hivatásról is legyen szó, a díjazás arányos a pozícióval járó felelősséggel. Légy mindig kész arra, hogy önként vállalj nagyobb felelősséget! Vannak idők, amikor úgy kell megoldanod egy feladatot, hogy nem mondták meg pontosan, ki a felelős a végrehajtásért. Ha bizonyítod, hogy képes vagy dolgokat megcsinálni, fokozatosan nagyobb felelősséget ruháznak rád, és az azzal járó nagyobb fizetésben lesz részed.

Ha úgy kell csinálnod a munkád, ahogy utasítottak rá, másnak kell vállalnia a felelősséget — ha úgy csinálod, ahogy magad határoztad el, magadnak kell vállalnod a felelősséget is

A „magányosság", amit a legfelső szinten lévő vezetők éreznek, gyakran abból a tudatból fakad, hogy egy személyben felelnek a szervezet sikeréért vagy kudarcáért. Hatalmukat megoszthatják a beosztottaikkal, felelősségüket azonban nem. Ha egy futballcsapat csapnivalóan rossz szezont zárt, a menedzser és az edzők felelnek a kudarcért. A játékosok külön-külön nem vonhatók felelősségre a sikertelenségért, hiszen a csapat mindössze az utasításokat követte. Ha vezető leszel és te szabod meg az irányt, az eredményért vállalnod kell a felelősséget.

A magas jövedelmek és a felelősségvállalás képessége egymáshoz tartozó dolgok

Azt mondják, a vezetőnek az a feladata, hogy másokat kiemelkedő teljesítményre ösztönözzön, míg a menedzsernek az a feladata, hogy védje a befektetők érdekeit. Azok a legsikeresebbek, akik világosan látják, mi a közös és mi az eltérő a menedzseri és a vezetői felelősségvállalásban, és képesek mindkét követelménynek eleget tenni. Ezzel olyan díjazást és elismerést érdemelnek ki, ami összhangban van teljesítményükkel és erőfeszítéseikkel. Ha tetteidért képes vagy ingadozás nélkül vállalni a felelősséget, és úgy végzed a munkádat, hogy azzal véded munkaadód érdekeit, egyre nagyobb felelősséggel fognak felruházni. Azok pedig, akik képesek fokozott felelősséget vállalni egy szervezet vagy egy terv sikeréért, mindig a legmagasabb fizetést fogják kapni.

Minden, ami gátolja a kezdeményezést, csökkenti a személyes eredményességet

A nagy szervezetek -ideértve üzleti vállalkozásokat, kormányhivatalokat és a hadsereget is - egyre világosabban látják, hogy az eljárások szabványosítására, a döntések központosítására irányuló törekvések olyan bürokráciát szülnek, amely megfojtja a kezdeményezőerőt és az újítás szellemét. Az eredmény aztán az, hogy területeket vesztenek azokkal a kisebb, mozgékonyabb egységekkel szemben, ahol bátorítják az egyéni kezdeményezést. Az olyan társadalmi berendezkedés, amely akadályozza az egyént a megfontolt kockázatvállalásban, és a problémák megoldása helyett bűnösök keresésével foglalkozik, természetesen el fogja kerülni a súlyos tévedéseket — mert az emberek tartózkodni fognak attól, hogy bármit is tegyenek! Az újítás azt jelenti, hogy próbálkozol, sikertelen vagy, majd ismét próbálkozol, míg végül sikeres leszel. Ritkán fordul elő, hogy egy nyerő ötlet a megvalósítás első pillanatától kezdve kiválóan működik. Az olyan társadalom, amely arra bátorítja az embereket, hogy kezdeményezzenek és ne féljenek próbálkozni az újjal, kedvez az egyéni és a csoportos teljesítményeknek.

Kezdeményezz, és tetteidért légy kész vállalni a felelősséget!

Vannak, akik képesek nagyszerű" dolgokra, és vannak, akik valahogy „ellavíroznak". A döntő különbség közöttük az, hogy a sikeresek korán megtanulták, hogy tetteikért vállalniuk kell a felelősséget. Senki sem tehet téged sikeressé, de abban sem akadályozhat senki, hogy céljaidat elérd. A kezdeményezés egyet jelent azzal, hogy vállalod a vezetés felelősségét.
Olyan vonás ez, amely mind a dicséret, mind pedig a bírálat céltáblájává tesz. A jó vezető kész megosztani másokkal a sikerért
járó elismerést, viszont a kudarcért vagy az ideiglenes sikertelenségekért
egyedül vállalja a felelősséget. Ha cselekedeteidért kész vagy felelősséget vállalni, ezzel kivívod mások tiszteletét, és
jó úton vagy, hogy sorsod magad igazgasd.

A legértékesebb feladatokat azok kapják, akik elvégzik azokat. Nem hárítják tovább a felelősséget, nem keresnek alibit a sikertelenségükre

Gyakori eset, hogy emberek, akikről úgy gondoljuk, „ölükbe hullott a siker", valójában éveken át szívósan dolgoztak, mielőtt részük lett volna a nekik járó elismerésben. A siker kumulatív erőfeszítés,
vagyis részmunkák „hozamának" összegezett eredménye. Legyen szó bármilyen területről is, a csúcsra jutás gondos és körültekintő
tervezést igényel. Ha fel akarsz jutni a siker legmagasabb fokára, vállalnod kell,
hogy mindig kezdeményezően nyúlsz a feladatodhoz. Még akkor is, ha nem látsz benne semmilyen kihívást, még ha kellemetlennek is
találod. Ha ezt teszed, az eredmény nem fog elmaradni. Te leszel a főnök, a vezető, mert kifejlesztetted magadban a szokást, hogy minden
feladat kapcsán kezdeményezően lépj fel. Te fogod kapni a legkomolyabb,
legértékesebb feladatokat, mert meg lehet bízni benned,
mert tetteidért és jövődért vállalod a felelősséget.